2011/04/11

Mi segített nekem a szép szülésben?

Emlékszem, kislányként magamban azt gondoltam, hogy 'én nem akarok szülni, mert az fáj, akkor inkább sosem szeretnék gyereket'. Ez az ellenállás a várandóság elején elemi erővel tört fel bennem, ezért valamit kezdeni kellett vele. Úgy érzem, mindazok a dolgok, amiket a szorongástól (is) hajtva megtettem, hozzásegítettek ahhoz, hogy végül "szép szülésem" lehessen. Persze, volt ebben egy nagy adag kegyelem is (vagy a jószerencse, ki hogyan nevezi), de úgy érzem, számított az én törekvésem is. Ebben a bejegyzésben sorra veszem, mi segített engem ehhez a szép élményhez.

FELKÉSZÜLÉSKOR

Lelki szinten

Könyvek
Az olvasással kezdtem. A várandósságom első harmadában intellektuálisan igyekeztem a szüléshez közelebb kerülni: az ezzel kapcsolatos ajánlott irodalom nagy részét elolvastam. Nekem legtöbbet a R.Dahlke, F.Leboyerés Ina May Gaskin könyvei segítették.

Anya-magzat kommunikáció
Miután elolvastam a Lelki köldökzsinór c. könyvet, úgy döntöttem, házilag kipróbálom a módszert. Nagyon tudtam azonosulni azzal a gondolattal, amit az Út az életbe c. műben olvastam, hogy a szülés sikere nem azon múlik, hogy a baba vagy a mama készen áll-e rá, hanem azon, hogy mennyire vannak összhangban egymással. Én úgy érzem, a házilag rögtönzött meditatív "beszélgetések", és a magam kitalálta 10 napos program, amiben felkészítettem magunkat a szülésre, nagyon sokat segítettek ebben. Miket vettem sorra a 10 napos programban? Gondolatban áttekintettem a várandósságomat és a várandósság alatti megéléseimet, egyik nap a saját, másik nap a baba megéléseire figyelve. Részletesen elképzeltem a szülésnél a babára váró dolgokat, és elmondtam neki hogy mikor mivel tud majd segíteni rajtunk. Elmeséltem neki, mi vár majd rá a megszületés után, milyen lesz nekünk idekint egy új, másfajta egységben. Az egész kommunikáció a képek nyelvén zajlott, mert úgy tudom, erre fogékonyak a magzatok.

Elfogadás
Azt hiszem, a legtöbbet azzal segítünk magunkon a szülésnél, ha nem akarjuk görcsösen, hogy a dolgok a megálmodott forgatókönyv szerint történjenek. Ha nagyon akarjuk a dolgokat valahogy, könnyen csalódhatunk, kétségbe eshetünk váratlan fordulatoknál. A szorongás és a görcsölés fizikai szinten is ellentétes a tágulás, megnyílása folyamatával, amin a szülésnél a testünk átmegy.
Nekem nagy szerencsém, hogy a várandósság alatt jártam egy kismama-klubba, ahol sok inspirációt és erőt kaptam az elfogadó, befogadó női minőség átélésére. Másrészt az a lelki munka, amit a sors elfogadása jelentett számomra (nem tervezett, egyedül várt baba), szintén segített elengedi a saját akaratomat. Emlékszem, a szülés előtti hetekben teljesen 'legyen, aminek lennie kell' hangulatban lebegtem, olyannyira, hogy úgy éreztem, még a halállal is meg tudok békélni. Persze, a legjobbat reméltem, de nagy nyugalmat adott, hogy az általam legrosszabbnak tartott dolgok felé is elfogadással tudtam fordulni. Simonfi Ági, az ismert Pilates edző is ír ezzel kapcsolatos tapasztalatairól a blogján (ld. 'Túlzott várakozások' blokk): http://www.blog.agipilates.hu/2011/06/28/megszuletett-natalia-es-amit-eddig-tanultam-tole/

Félelmek oldása
E téren volt mit tennem. Féltem az ismeretlentől, a kiszámíthatatlantól, de legfőképp a fájdalomtól, emiatt volt bennem a legtöbb ellenállás. A módszer, ami nekem segített, a kineziológia volt: havonta-másfél havonta jártam oldásokra, ahol a szüléssel és az anyasággal kapcsolatos, éppen aktuális szorongásaimmal dolgoztunk (pl. tekintéllyé válástól való félelem, császármetszés stb.) Nagy szerencsémre egy olyan szakemberhez kerültem, aki pár évvel azelőtt vált apává, és minden szinten részt vett a párja támogatásában, ezért saját tapasztalataiból merítve is rengeteget tudott nekem segíteni. Ezenkívül a választott szülészorvosommal, szülésznőmmel volt alkalmam megbeszélni mind a 'technikai' részletekkel kapcsolatos, mind a lelki szintű aggályaimat.

Fizikai szinten
(Adagokról, receptekről ld. későbbi bejegyzésben.)

Homeopátia
Megfigyeltem, hogy az emberek sokszor úgy fogalmaznak: "én hiszek/én nem hiszek a homeopátiában". Nekem nem volt erről tapasztalatom a várandósságom előtt, de a "hiszek" felé hajlottam. A szülésznőm adott egy papírt a szülésre való felkészülésben használt homeopátiás szerekről, én pedig "ártani nem árt"-alapon szedtem az ajánlás szerint. A szülésre persze elfelejtettem magammal vinni a bogyóimat, ezért ott helyben csak Arnica-t kaptam, nem sokkal a tágulás befejeződése előtt. Nem tudom megítélni, milyen arányban járult hozzá a homeopátia a sikerhez, de placebo-ként mindenképpen. Egyébként olvastam egy kutatásról, ahol háromból két konrollcsoport placebo-t kapott, az egyik tagjainak ezt meg is mondták, de ez sem számított: ugyanolyan javulást értek el, mint a gyógyszerrel kezelt harmadik csoport tagjai. Ebből gondolom, hogy a homeopátia használhat még a hitetleneknek is . Ha nincs ellenérzésünk pici fehér bogyók bevételével szemben, szerintem érdemes ezzel is készülni a szülésre.

Gyógynövények
A 2-3. trimeszterben a várandósok teáját ittam, majd az utolsó hónapban hébe-hóba málnalevelet. Még hársfavirág-ülőfürdőt is vettem, ami jó hatással van a gáttájéki szövetekre.

Gáttorna, gátmasszázs
Abban biztos voltam, hogy a rutin gátmetszést, mint szülészeti eljárást szeretném elkerülni, ehelyett gátvédelemmel szeretnék szülni. Olvastam arról, hogy a gátat előre fel lehet készíteni a szülésre, egyrészt gáttornával, másrészt gátmasszázzsal. A Kriston Intim Tornát én az 1-2. trimeszterben végeztem könyvből, hogy kellően ruganyosak legyenek a szöveteim. Nem mondom, hogy nem szerettem volna néha ellógni a napi adagomat, de a gátmetszés rémképe hatására szorgalmasan gyakoroltam. A szülésznőm azt javasolta, a 3. trimeszterben már inkább a szövetek fellazítására koncentráljak, ne az izmok összehúzására és erősítésére. A szülés kiírt időpontja előtt 6 héttel elkezdtem a gátmasszást. Ez napi 5 percet vett igénybe esténként, a DM-ben is kapható Weleda gátmasszázs-olajjal, amiben német nyelvű leírást és képi magyarázatot találunk a technikai kivitelezéshez. Nekem eleinte bizarr volt a gátmasszázs gondolata is, majd rájöttem, hogy a testtudatosságban is sokat segít: legalább realizálom, hogy hol is fog a szülés fizikailag történni.

SZÜLÉS

Lelki szinten - Biztonság, Intimitás, Bizalom

A szülés helyszíne / Biztonság
Azt mondják, a legjobb ott szülni, ahol biztonságban érezzük magunkat, és ezzel mélységesen egyetértek. Engem vonzott az otthonszülés meghittsége, és taszított a hagyományos kórházi szülészeti gyakorlat. Viszont úgy éreztem, engem megnyugtat, ha közvetlen közelemben van az orvosi ellátás. Szerencsére a Szent Imre kórházban egyszerre éreztem magam biztonságban és intim környezetben, hála Dr. Bálint Sándornak és az általa ott megvalósított 'otthonszülés a kórházban' koncepciónak. Nagyon hálás vagyok neki ezért. Érdemes megnézni egy nemrégi előadásának diáit: http://www.aleph.hu/~motesz/docs/Balint_Sandor.pdf.
Előre megnézhettem a szülészeti osztályt, a vajúdót és a szülőszobákat, a császáros műtőt. Tudtam, hogy hová megyek, hol fog velem a szülés történni. Tudtam, hogy igyekeznek majd csak akkor beavatkozni a folyamatba, ha az már tényleg szükséges. Tudtam, hogy nem kell majd pánikszerűen hívni a mentőt. Tudtam, hogy jó, szelíd kezekben leszek - nekem ez adott biztonságot.

Atmoszféra a szülésnél / Intimitás
A biztonság érzete mellett az intimitás a második kulcstényező, ami jó, ha megvalósul a szülésnél. Ebben nekem hatalmas szerencsém volt a szülésnél: nagyon hamar, még a tágulás elején bekerültem az alternatív szülőszobába, mivel senki nem tartott igényt a szobára az aznap éjjel szülők közül. A tágulási szakasz félidejéig hivatalosan még a vajúdóban kellett volna lennem, ami nekem egyáltalán nem jött be. Ott vizsgáltak meg CTG-vel a kórházba való beérésemkor, így 20 percig láthattam 6 másik vajúdó kismama elkínzottabbnál elkínzottabb arcát. Mielőtt az összes lelki erőm elszállt volna, a vizsgálat után rögtön kimentem a folyosóra. Onnan pedig már csak a szülőszobára, ahol a franciaágy mellett a sarokkádban, függőleges pozícióban folyathattam a hasamra a meleg vizet, lágy zene és gyertyafény mellett. Szerintem ezért tartott a tágulási szakasz hihetetlenül rövid ideig: a szülőszobába kerülésemtől két óra alatt a majdnem nulláról teljesen, amin mindannyian roppantul meglepődtünk, engem is beleértve. Én úgy éreztem, kegyelmet kaptam - de tudom, hogy óriási szerepe volt benne a környezetnek is.

Segítség a szülésnél / Bizalom
És persze a legfontosabb: az emberek. Illetve a bizalom, ami jó esetben megvan bennünk a szülésünkön résztvevők iránt.
A szüléstámogatás nálunk úgy nézett ki, hogy elsősorban a barátnőm volt velem a folyamat elejétől, mintegy dúlaként. Elég spontán találtuk ki, hogy így legyen, a szülés előtt két héttel (talán azért, mert nem mertem korábban megkérni), de így volt szerintem a legjobb. Ő valahogy nagyon érezte, mit és hogyan kell adnia nekem, mikor masszírozzon, mikor fogja a kezem, mikor mondjon egy-két biztató szót, hogy ő is pontosan ugyanezeken ment át, mint én, mikor szült.
A szülésznőm-bábám (Molnár Gabriella) végül szabadságon volt a szülésemkor, így az ügyeletes szülésznőhöz (Horváthné Kondor Katalin) kerültem, aki szintén bába-szemléletben dolgozik (az Országos Bábaszövetség elnökségének a tagja). Ügyeletesként nagyon elfoglalt volt aznap éjjel, és látta, hogy mi ketten 'rendben vagyunk' a szülőszobán, így csak időnként jött be megvizsgálni. Viszont az a pár mondat, amit ilyenkor mondott, rengeteg lelki erőt adott. Nagyon hálás vagyok neki a gátvédelemért is, aminek köszönhetően teljes épségben megúsztam a szülést.
A szülészorvosom (Dr. Horváth Zoltán) - a viszonylag gyors, és éjjeli szülésem miatt is - a kitolási szakasz előtt érkezett meg. Szerencsére a sebészeti gyakorlata helyett csak a szülészeti szaktudására volt szükség, viszont nekem nagy biztonságot adott, hogy bármilyen komplikáció esetén számíthatok rá. Tudtam, hogy ráhagyatkozhatok, mert ha ő beavatkozik a szülésbe bármilyen módon, annak tényleg ott van a helye. Ezt a bizalmat a várandós-gondozás alapozta meg, ezért tartom fontosnak a szülészorvos választását, bármilyen drága mulatságnak is tűnik. Bárcsak minél több ilyen orvos és szülészeti osztály lenne elérhető a kismamák számára, vidéken is.

Kimondani a dolgokat
Bábáktól hallottam az analógiáról, miszerint a méhszáj ellazulását a száj ellazítása, vagyis a bennünk levő dolgok kimondása nagyban segíti. Szerencsére nem volt bennem kimondanivaló feszültség a vajúdásnál, ami pedig közben jött a kínlódás miatt, azt kimondtam. Szerintem ez tényleg segít, megkönnyebbülést ad a léleknek.

Fizikai szinten

Légzés
Leboyernél olvastam sokat arról, hogy a megfelelő légzéstechnika sokat segít vajúdásnál. A kórházba éréskor már elég rosszul viseltem a kontrakciókat, mire frissen megismert szülésznőm együttérzően annyit mondott: "A légzéssel nagyon sokat tud magán segíteni." Tulajdonképpen ez volt az a mondat, amibe a tudatom belekapaszkodott, és onnantól kezdve minden kontrakciónál (méhösszehúzódásnál) arra figyeltem, hogy minél hosszabban, lassan, egyenletesen lélegezzek kifelé, és próbáljak ellazulni. Szerintem ez elég nehéz, mikor az ember azt érzi, hogy a hastájékról kiinduló görcs fölfelé kúszik a testében, és legszívesebben minden izmát megfeszítené. A lazító kilégzés

Függőleges testhelyzet
A gravitáció tényleg nagyon sokat segít, mind a tágulásnál, mind a kitolásnál. Azt hiszem, a szülési fájdalom foka valamennyire összefügg a testhelyzettel, függőlegesben jobban nyomja a baba feje a méhszájat - viszont így gyorsabb is a folyamat. Ha bírjuk, akár fitneszlabdán is rugózhatunk vajúdás közben. Nekem eredetileg tetszett ez a gondolat, de erősen elvette a kedvem, hogy a kórházba menet már minden bukkanót nagyon kellemetlennek éreztem, a végén már árgus szemmel figyeltem, mikor jön egy-egy kikerülhetetlen csatornafedél. Szóval a függőleges segít. Kitolásnál jó, ha van támaszunk: az ágy széle, egy szék, bordásfal, a párunk átölel a hátunk mögül, például.

Összegezve, a fentiek mind lehetőségek a szülésre való felkészülésben. Néhány játszótéren hallott szüléstörténet kapcsán olykor felmerül bennem a kérdés, hogy a fenti információk birtokában alakulhatott volna-e másképp egy-egy szülés. Persze tudom, hogy ez a Sorson is múlik, aminek hálás vagyok, hogy én tudhattam minderről, és egy szép szülést élhettem át.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése